Ha egy fél évvel ezelőtt valaki megkérdezte tőlem, milyen bőrtípusom van, határozottan vágtam rá, hogy kombinált- zsíros. Folyamatosan úgy éreztem, hogy annyira fénylik az arcom az olajtól, mint egy diszkógömb és soha nem volt rajta egy négyzet-centiméternyi száraz felület sem. Aztán a bőröm úgy döntött, hogy elég volt a kombinált-zsíros létből és mostantól inkább száraz lesz, de annyira, hogy hiába kentem rá bármit is, nagyjából 5 perc után ugyan úgy húzódott, mint azelőtt. Elég sokféle kencével próbálkoztam, és eleinte úgy tűnt, a Bioderma Hydrabio lesz a megoldás, de ahogy jött a tél, már az is egyre kevesebbnek bizonyult. Aztán egyszer csak valahol szembejött velem a csipkebogyó olaj, de akkor még úgy voltam vele, hogy inkább hanyagolom a dolgot. Az igazat megvallva nekem egyből a napozóolaj jutott róla eszembe, amit egyszerűen képtelenség normálisan beledolgozni a bőrbe, és egyszerűen el sem tudtam képzelni, hogy létezik olyan olaj, amitől ne pattogna ki a bőr. Aztán egyre több helyen olvastam róla, és végül úgy döntöttem, adok neki egy esélyt. Mondanom sem kell, az utóbbi hónapok legjobb vétele volt. Még csak két hete használom, de olyan szinten csodát művel(t) az arcommal, hogy az valami elképesztő.
A dobozon egy elég hosszú leírás található magáról a termékről, illetve néhány hasznos ötletet is kapunk a használatával kapcsolatban. Nekem már így első olvasására is elég jól hangzott, persze kicsit azért szeptikusan vágtam neki a használatának. Az igazat megvallva úgy voltam vele, hogy ha rendbe teszi a szárazságot, én már boldog leszek.
Maga az olaj egyébként egy 30 ml-es üvegcsében kapott helyet, ami mellé egy ilyen kis helyes pipettás adagolót kapunk. Én nappalra 2, estére pedig 4 cseppet szoktam beledolgozni az enyhén benedvesített bőrbe. Ahogy a márciusi kedvences bejegyzésben is említettem, most éppen a Balea arcfrissítő permetével szoktam használni. Miután megmosom az arcom a Bioderma Atoderm arctisztítójával, óvatosan felitatom a vizet az arcomról, majd fújok egy keveset az arcpermetből és már jöhet is az olaj.
Állagra egyébként valamivel sűrűbb, mint egy sima napolaj, száraz arcbőrön elég nehéz lehet rendesen eldolgozni, és szerintem úgy nem is igazán tud teljesen beszívódni.
Az "illata" nekem eleinte kicsit furcsa volt, talán a napraforgó olajhoz tudnám hasonlítani, de szerencsére csak nagyon rövid ideig lehetett érezni. Mára pedig sikerült teljesen megszoknom, így már egyáltalán nem zavar.
Már valamivel több, mint két hete használom, és az arcomat olyan szépen rendbe tette, amire soha nem számítottam. Egy jó pár hónapja kisebb- nagyobb piros "foltok" jelentek meg az arcomon, főleg az orrom két oldalán, amik valami pattanásféleségre hasonlítottak, de kinyomni egyiket sem lehetett. Tulajdonképpen bármit kentem rájuk, semmitől nem múltak el. Éppen ezért meg sem fordult a fejemben, hogy pont ettől az olajtól fognak elmúlni, de mostanra szinte mindegyiktől sikerült megszabadulnom. Emellett eltűntek az apró hámló részek a hajtövemnél és végre a húzódó, feszülő érzésnek is annyi. Nagyon örülök, hogy végül félretettem az olajokkal kapcsolatos előítéleteimet és adtam egy esélyt az Aromax csipkebogyó olajának, mert tényleg fantasztikus. Én egyébként Debrecenben vásároltam a Csapó utcai Herbáriumban, a Fórummal szemben, a Roncs bár mellett 1.515 Ft-ért.
Ti próbáltátok már az Aromax csipkebogyó olaját, vagy bármilyen más arcápoló olajat? Ha igen, milyenek a tapasztalataitok velük kapcsolatban?
Címkék: aromax, csipkebogyó olaj, olaj, Teszt, Vélemény
