Díjat kaptam II.
Óriási megtiszteltetés ért a napokban, ugyanis megkaptam életem első igazi díját a blogger tevékenységemért. A díj adományozója a Rouge'n style blog szerzője, Kriszti, akinek innen is nagyon szépen köszönöm, hogy gondolt rám, és igazán hálás vagyok Neki a kedves ajánlóért. :)
Na de nézzük a szabályokat, és a díjjal járó kötelezettségeket:
- Válassz 5 blogot, amelynek kevesebb, mint 200 követője van, és add át a díjat.
- Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad.
- Jelentesd meg a blogodon azon személyek listáját, akiknek a díjat továbbadod, és hagyj üzenetet a blogjaikon, hogy tudjanak róla, megkapták a díjat.
- Jelentesd meg a blogodon azon személyek listáját, akiknek a díjat továbbadod, és hagyj üzenetet a blogjaikon, hogy tudjanak róla, megkapták a díjat.
- Ossz meg 5 dolgot magadról, amit az olvasóid még nem tudnak rólad.
Akiknek továbbadom a díjat:
Anyukámnak: http://sucika67.blogspot.com/
Az első díjamat Tőle kaptam, és nagyon sok mindent köszönhetek Neki. Ő egyébként tanítóként dolgozik lassan már több, mint 23 éve, és a blogján többnyire iskolai témájú írásokat tesz közzé. Feladatokat, fejlesztőket, játékokat, mindent, ami egy kisiskolást érdekelhet.
Dynának: http://dynavagyok.blogspot.com/
Dynát egy nagyon közvetlen, barátságos, kreatív lánynak ismertem meg, a blogján legfőképp az általa készített ékszereket mutatja be. Nagyon sokat segített nekem az indulásnál a kedves, bátorító hozzászólásaival, és azóta is sok hasznos tanáccsal lát el, ami külön köszönetet érdemel.
Andi is ott volt az első kommentelők között, akik véleményezték a bejegyzéseimet. A hozzászólásai alapján nagyon kedves és szimpatikus lánynak tartom. Sok érdekes, és színes témával találkozhattok, ha rákattintotok az blogjára.
Kéty^^-nek: http://nyuffika.blogspot.com/
Ő is nagyjából akkor kezdett blogot írni, amikor én. Az oldalán mindenről ír, ami egy lányt érdekelhet, körömlakkok, smink, divat, és még sok más. Szóval mindenképpen érdemes hozzá is benézni.
Berninek a legjobban a hangulatképeit szeretem, mert tele vannak élettel. Nagyon jó outfit összeállításokat szokott bemutatni, és az olyan kezdő "szakácsok", mint én, biztosan találnak nála egy-két érdekes, könnyen elkészíthető receptet is.
És akkor jöjjön az 5 dolog rólam:
- Szemüveges vagyok. Ezt igazából csak a csoporttársaim, és néhány közeli ismerősöm tudja rólam, mert annak ellenére, hogy folyamatosan kellene hordanom, csak suliban szoktam feltenni. Erősen gondolkodom a kontaktlencsén, mert eléggé zavaró, hogy 10 méternél távolabb már a barátaimat sem ismerem fel. Na jó, ez egy enyhe túlzás volt, de tényleg elég rosszul látok messzire.
- Kislánykoromban az Oroszlánkirály volt a kedvenc mesém, emlékszem, hogy húgommal rongyosra néztük a videókazettát. Ami érdekes, hogy azon a részen, amikor Mufasa meghalt, mindig sírtam, és kíváncsi voltam rá, hogy így 20 év távlatából hogyan érint a dolog. Megkerestem youtube-on ezt a részletet, és hát az a nagy igazság, hogy még mindig nem bírom végignézni sírás nélkül. Ciki vagy sem, ez van.
- A kedvenc állatkerti állataim a majmok. Megmagyarázhatatlan rajongást érzek irántuk, ha tehetném otthon is tartanék egy cuki kis majmócát.
- Van egy 3 éves yorkshire terrierünk. A becsületes neve Beni, de hallgat a Malacra és ennek becézett változataira is. Azért kapta meg a Malac nevet is, mert tényleg olyan mint egy kismalac, mindent megeszik a krumplihéjtól kezdve az almán át a csokiig. Most éppen kiszoktatás alatt van, szegényke elég nehezen viseli, hogy nem vagyunk egész nap mellette.
- Sok lánnyal ellentétben én egyedül szeretek vásárolgatni. Ennek az a legfőbb oka, hogy nem szeretek másra várni, és azt sem szeretem, ha énrám kell várnia valakinek. Ha egyedül vagyok, akkor ott nézelődök ahol akarok, annyit nézelődök és próbálgatok amennyit akarok, nem kell másokhoz igazodnom. Persze annak is vannak előnyei, ha az ember visz magával egy kritikus társat, aki őszintén megmondja, ha valami nem áll úgy, ahogy kellene.
Hát ennyi lett volna, köszönöm még egyszer Krisztinek, és izgatottam várom a többiek "5 dolgát".
Címkék: díj, liebster blog, személyes
bejegyezte: Viki @ 6:44
15 megjegyzés
15 megjegyzés:
Nagyon érdekes dolgokat írtál, és a kutyusod egyszerűen zabálnivaló! Én is ilyen kis pamacsosat szeretnék, csak félünk, hogy a nagy udvarunkban még elveszne szegénykém :(
Én kifejezetten utálok másokkal vásárolni. Idegesít, hogy mindenki olyan döntésképtelen. Én gyorsan végighaladok, gyorsan próbálok,és döntök. És nehezen viselem, ha valaki totojázik vásárlás közben.
Nagyon köszönöm:) és a bemutatást is.
utolsóval 110%-ban egyet értek,utálok mással vásárolni.
Jól áll a szemüveg, de szerintem is jó megoldás lenne a kontaktlencse, én is azt hordok. Nekem szerencsére semmi baja a szememnek vele, jól bírja. Régen én is szinte utáltam szemüvegem, de mindenki mondta, hogy milyen jól áll. Így néha felveszem, és kihagyom a lencsét.
De cuki vagy, köszönöm szépen! :)
A szemüveg jól áll, bár nekem pont ugyanilyen helyes vagy nélküle is.
Viszont jó "látni", én is csak 21-22 évesen szoktam rá, anno Párizsban ráragadt a fejemre, mert rettentően élveztem, h "jééé, mennyire más így a világ".
Én turkálni egyedül szeretek, de normál boltban vásárolni inkább vagy barátnővel, de még inkább a pasival. Ő olyan ruhadarabokat vesz észre, ami felett én simán átsiklok, sok kedvenc cuccom köszönhetem neki, bár az is hozzátartozik a történet kerekségéhez, h legalább 50%-ban olyan extra ronda, nekem nem tetszőket mutogat, h gyakran "összekapunk" (persze csak pár mondat erejéig, ezek nem nagy harcok) shoppingolás közben.
Yorki cuki, ennyi idő után nem lesz egyszerű "ridegtartásra" szoktatni, de biztosan megbékél majd idővel! ;)
Az oroszlánkirály kijöttekor már nem voltam olyan mini, de anyukámmal megnéztük és mi is pityeregtünk rajta. A sírós énem tőle örököltem. :)
Elég sok majmos filmet láttam, mert anyukám imádta az összes majom félét, akármikor ment a tévében valami külföldi adón majmócás természetfilm, mi ott ültünk és néztük. Én is kedvelem őket, hátborzongató belegondolni, h mennyi mindenbe hasonlítunk rájuk. A pasi viszont nem szereti őket (épp a közeli rokonság miatt, ha jól érzékelem), úgyhogy jó pár éve már mindig gyors csatornaváltás következik be, ha valamelyik állatos csatornán róluk szóló filmet adnak. (Igen, ő a távirányító ura.)
Nagyon szépen köszönöm Viki! :)
Egyébként vásárolni én is egyedül szeretek, esetleg a barátnőmmel vagy a nagymamámmal, ők olyan kis türelmes típusok :) Ha viszont a barátommal kell mennem (ez általában akkor van, ha neki veszünk valamit), az már nem ilyen kellemes :DD
És egyébként én is szemüveges vagyok, de én is csak suliban hordom, meg néha tévézéshez :) De neked egyébként nagyon jól áll.
Köszi, örülök, hogy érdekesnek találtad. Nekünk is nagy udvarunk van, de Ő élvezi, hogy nagyokat tud szaladgálni. :)
Hát én is valahogy így vagyok vele. Pedig már kezdtem azt hinni, hogy csak én vagyok ennyire "antiszociális". :D
Nagyon szívesen. Még a végül kiderül, hogy a lányok többsége szívesebben vásárol egyedül. :D
Igen, nekem is mindenki azt mondja, hogy jól áll, de jobban érzem magam, ha nincs rajtam. A kontaktlencsétől azért félek egy picit, mert elég érzékeny a szemem, a klímától is egyből bepirosodik.
Az én barátom rühell vásárolni, ez neki büntetésnek számít, ezért Őt soha nem hívom, ha vásárolni megyek. Mert tudom, hogy 5 perc után már unja az egészet, és csak azért fogja azt mondani egy ruhára, hogy jó, hogy minél előbb szabaduljon. :D Inkább megkímélem ettől Őt is meg magamat is.
A majmokban nekem is az tetszik annyira, hogy annyira hasonlítanak ránk, emberekre, és ez engem nagyon lenyűgöz. Órákig képes lennék őket bámulni. :)
Jajj tényleg, én is szoktam hordani tévézéshez is, ezt ezt a mostanit, ami a képen is van már teljesen elfeküdtem, úgyhogy lassan ideje lenne beújítani egy másikat. Csak még vacillálok a lencse és a szemüveg között. :)
Nagyon szépen köszönöm, husom!
Örülök, hogy elsőként nekem adtad tovább a díjat, és most azon gondolkodok, hogy miket is írjak rólad, rólam, rólunk. A múltkor sok szép dolgot írtál a családunkról, én én azt kívánom neked, hogy majd a te családod legalább ennyire legyen jó, mint a miénk!
Egyébként én kontaktlencse ellenes vagyok, de valószínű, hogy a tévénézés közbeni bealvások miatt, és egy ismerősömnek egyszer gondja volt belőle. És azt mondják, hogy a szemüveg öltöztet! :)
KEdves Viki mami, most már van olyan lencse is, amiben lehet aludni, sőt, napokig bent maradhat, állítólag nem bántja a szemet. Én időnként az ágyban, tévé nézés közben kifejezetten neheztelek magamra, h nem barátkozunk össze a lencsékkel, mennyivel kényelmesebb lenne szemüveg ide-oda tologatása, ferdítése nélkül nézni! ;)
És azt is meg akartam még említeni az előző komment megírásakor, h olyan szimpatikus ez a lelkesedés, ha egyszer végre iskolás korba érnek a barátnő babák (és persze addigra már nekem is lesz, mert kimaradni ebből nem szeretnék), akkor már tudom, hol lehet mindenféle mókás, egyedi kiegészítő feladatokat találni. :)
Kedves Dyna!
Nagyon aranyos vagy, hogy írtál nekem. A kontaktlencse korszaktól már el kell búcsúznom, csak ezt nem fejtettem ki az előbb. 40 év fölött elkezd romlani az ember szeme, ami nálam mínuszból indulva javulást jelent. Tehát a napom 90%-ában már nincs szükségem a szemüvegre, mert közelre már homályosan látok benne. (Mondhatni csak az utcán és a tévénézéshez használom.)De köszönöm az ötletet.
Azt meg külön köszönöm, hogy a blogomról jó véleménnyel vagy. Egyébként én mindenért annyira tudok lelkesedni, hogy néha már talán túlzásba is viszem. Ilyen most a blogírás. :))
Remélem, még akkor is fogok írogatni, amikor te mami leszel, és rendszeres olvasóm leszel.
További szép napot!
Megjegyzés küldése
Feliratkozás Megjegyzések küldése [Atom]
<< Főoldal